Tankönyv

https://www.tankonyvkatalogus.hu/storage/pdf/OH-MIR05TB__teljes.pdf

Mesék

Hangos összefoglalás: https://notebooklm.google.com/notebook/5a955d1c-386d-4d17-8dd5-bb1e9169dcde/audio

Központi téma: A mesék bűvöletében

• A mese fogalma

  • Kitalált történet, melyet csodás, hihetetlen, valószerűtlen elemek szőnek át.
  • Szereplői és helyszínei a valóságból és a fantázia világából egyaránt származnak.
  • A cselekmény csodás vagy valószerűtlen események sorozata.
  • Alapvető törvények uralkodnak benne:
    • A jó mindig győz, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését.
    • A jótett fáradsága mindig megtérül.
    • A mesehallgatók tudják, hogy "ez csak mese", mégis elfogadják a sosem volt dolgokról szóló történetet.

• A mesék csoportosítása

  • Eredet szerint:
    • Népmese:
      • Népköltészeti alkotás.
      • Szerzője ismeretlen, közösségi alkotás.
      • Szájhagyomány útján, élőszóban terjed.
      • Szövege változik, sok változata létezik.
      • Régen leginkább a késő őszi és téli hónapokban mesélték, amikor a mezőgazdasági munkák szüneteltek.
    • Műmese:
      • Műköltészeti alkotás.
      • Szerzője ismert, egyéni alkotás.
      • Olvasásra szánt, nyomtatott formájú.
      • Szövege állandó.
  • Forma szerint: Prózai vagy verses formájú mese.
  • Kiemelt mesetípusok a fejezetben:
    • Tündérmese (varázsmese):
      • A legkedveltebb és leggyakoribb mesefajta.
      • Az ősi vágy, hogy csodák történjenek, válik valóra benne.
      • Főszereplője rendkívüli képességű és bátorságú hős, aki varázseszközök és csodák segítségével képes bármilyen akadályt legyőzni.
    • Mitikus mese:
      • Gyökerei a mítoszok világába vezetnek vissza.
      • Főszereplője természetfeletti képességekkel rendelkezik, melyek nagyszabású tettekben mutatkoznak meg.
    • Tréfás mese:
      • Általában rövid terjedelmű, humoros vagy gunyoros hangú történet.
      • Figurázza ki egy település lakóinak szokásostól eltérő viselkedését.
    • Állatmese:
      • Szereplői emberi tulajdonságokkal felruházott állatok, emberi jellemekkel és élethelyzetekkel.

• Mesék a fejezetben (példák)

  • Tündérszép Ilona és Árgyélus
    • Típus: Tündérmese (varázsmese).
    • Cselekmény: Árgyélus királyfi elkap egy aranyalmát lopó hollót, aki Tündérszép Ilonának bizonyul, és beleszeretnek egymásba. A Vénbanya ármánya miatt Tündérszép Ilona elmenekül. Árgyélus útnak indul, hogy megkeresse, és a Nap, Hold, Szél, Állatkirály segítségével eljut hozzá. Az ördögöktől varázseszközöket (ostor, köpönyeg, bocskor) szerez. A Tündérszép Ilonát fogva tartó gonosz boszorkány (öregasszony) elaltatja. Végül a síp segítségével felébred, háromszor megcsókolja Ilonát, megtörve ezzel a varázslatot, és visszatérnek apja várába. Árgyélus hatalmas király lesz, Tündérszép Ilona hatalmas tündér.
  • Fehérlófia
    • Típus: Mitikus mese.
    • Cselekmény: Fehérlófia, aki táltos és legyőzhetetlen, hét évig szopik anyjától, majd próbát áll ki, lehúzza egy fa kérgét. Elindul a világba, és legyőzi, majd szolgálatába fogadja Fanyűvőt, Kőmorzsolót és Vasgyúrót. Leszállnak a másvilágra Hétszűnyű Kapanyányimonyók nyomában, akit Fehérlófia legyőz. Három királykisasszonyt szabadít ki három, hat, majd tizenkét fejű sárkány fogságából az alvilágban. Segítői elárulják, és otthagyják. Egy griffmadár segítségével visszajut a felvilágra, hétszer erősebbé válik. Visszatérve megbünteti a szolgákat, és elveszi a legkisebb királykisasszonyt. A mese az ember felnőtté válásának, fejlődésének és a közösségbe való beilleszkedésének nehézségeit ábrázolja.
  • Az égig érő fa
    • Típus: Magyar népmese, kapcsolódik az ősi magyar hitvilághoz és a mítoszokhoz.
    • Cselekmény: Egy királykisasszony nem akar férjhez menni, mert szereti az égig érő fát. Egy forgószél felviszi őt a fára, egy kilencfejű sárkány várába. A király nagy jutalmat ígér a megmentőnek. János, egy szegény kondásfiú, egy kismalac tanácsára elindul. Hét pár bocskor és hét rend gúnya elszakadásáig mászik a fán, majd megtalálja a királykisasszonyt egy forgó gyémántpalotában. A sárkány szolgálatába fogadja. János egy girhes lovat gyógyít meg égő parázs etetésével, ami aranyszőrű táltos paripává válik. A ló segítségével elpusztítja a sárkány erejét őrző darazsakat (egy vaddisznóban, nyúlban, skatulyában). Majd levágja a sárkány kilenc fejét. A táltosló repíti vissza őket a király udvarába. Nagy lakodalmat csapnak.
  • A bolond falu (Silda község)
    • Típus: Tréfás mese.
    • Cselekmény: A történet a "nagyapámnak a nagyapja" szókapcsolattal indul. Bemutatja Silda község ostoba bíróját és lakóit, akik sót próbálnak termeszteni, és megpróbálnak levágni a menyasszony lábából vagy fejéből, hogy beférjen az ajtón. Végül a "nagyapámnak a nagyapja" ad okos tanácsot. A bíró megpróbál hordókból létrát építeni a Holdhoz, de lezuhan és meghal, ezzel véget vetve a falu ostobaságának.
  • Hans Christian Andersen: A teáskanna
    • Típus: Műmese.
    • Cselekmény: Egy rátarti, büszke teáskanna eltörik, és haszontalanná válik. Egy szegény asszonyhoz kerül, aki virághagymát ültet bele. A teáskanna így egy gyönyörű virág bölcsője lesz, megtanulja az önzetlen örömet, és jelleme teljesen megváltozik. A történet tanulságul szolgálhat a büszkeség, a változás és az önzetlen öröm témáiban.

• Közös mesei elemek (Általánosan)

  • Meseformulák:
    • Mesekezdés és -befejezés: Pl. "Egyszer volt, hol nem volt…", "Élt valamikor régen…", "Addig éltek, míg meg nem haltak…", "még máig is élnek, ha meg nem haltak", "Igy vót, mese vót, aki hallgatta, azé vót".
    • Állandó kifejezések: Pl. "ment, mendegélt…", "telt-múlt az idő…", "hűlt helyét lelte…", "Hol jársz erre, ahol a madár se jár?".
    • Meseszámok: Gyakran megjelenő számok (pl. három, hét, tizenkettő, száz) a szereplők, a próbatételek, a varázseszközök jelölésére szolgálnak. (Példák: három királyfi, tizenkét holló, tizenharmadik holló, hét esztendeig szoptat, három, hat, tizenkét fejű sárkány, hét pár bocskor és hét rend gúnya, kilencfejű sárkány, hét nap és hét éjjel).
  • Szereplők és szerepkörök:
    • Valóságos: parasztok, szolgák, mesteremberek, katonák, bírók stb..
    • Mesei: tündérek, varázslók, boszorkányok, sárkányok, ördögök, törpék stb..
    • Szerepkörök:
      • Főhős: Útnak indul, teljesíti a próbát, győzedelmeskedik.
      • Ellenség: Üldözi a hőst, megküzd vele, jogtalanul követel.
      • Álhős: Nincs varázseszköze.
      • Útnak indító: Elindítja a hőst.
      • Segítőtárs: Segíti a helyváltoztatást, átváltoztatja a hőst.
      • Adományozó: Varázseszközt ad.
      • A keresett személy: Királykisasszony.
  • Helyszínek:
    • Valóságos: Út, ház, palota, kunyhó, erdő, mező, tó, folyó stb..
    • Mesei: Elvarázsolt kastély, Tündérország, Óperenciás-tenger, alvilág stb..
    • Világfa koncepció: Őseink hite szerint a világegyetem hármas tagolódású (felső, középső, alsó világ), melyet egy hatalmas fa köt össze; ezen keresztül lehetséges az átjárás.
  • Eszközök, tárgyak:
    • Valóságos: Bútorok, szerszámok, ruhák, fegyverek stb..
    • Mesei (varázseszközök): Hétmérföldes csizma, varázsgyűrű, bocskor, ostor, köpönyeg, az élet vize. (Példák: arany szelence, gyűrű, ostor, köpönyeg, bocskor, síp, balta, kard).
  • Átváltozások: A szereplők időleges vagy végleges átalakulása (pl. ember kővé, ember állattá). (Példák: Tündérszép Ilona hollóvá változik, a ló aranyszőrű paripává).
  • Ismétlődő tettek, cselekedetek:
    • Valóságos: Születés, házasság, vándorút, halál, vadászat, párviadal stb..
    • Mesei: Próbatételek; csodálatos képességek, fegyverek, varázseszközök megszerzése; feltámadás stb..

Hangos összefoglaló hozzá:  https://notebooklm.google.com/notebook/5a955d1c-386d-4d17-8dd5-bb1e9169dcde/audio

https://maklarisuli.webnode.page/l/5-irodalom/https://maklarisuli.webnode.page/l/5-irodalom/

Mondák

Mi a monda?

A monda egy történeti hagyomány, amely a valóságot fantáziával ötvözi, és szájhagyomány útján terjed. A népköltészet ezen formája lényegében elbeszélő műnek számít, akárcsak a mese, de a monda inkább a történelemre és a népköltészet hőseire fókuszál.

Monda Fajtái

• Történeti mondák: Ezek a mondák történelmi személyekről és eseményekről szólnak. Példák: Szent László mondái, Botond monda.
• Hiedelemmondák: A halálról, hiedelmekről, és természetfeletti jelenségekről szólnak.
• Eredetmagyarázó mondák: Olyan történetek, amelyek magyarázatot adnak egy adott jelenség vagy hely történetére, például az Arany János által megírt "Rege a csodaszarvasról".

Monda jellemzői

• Epikus alap: A mondák történeti elemekkel rendelkeznek, és az emberek hőstetteit dolgozzák fel.
• Csodás elemei: A történetek gyakran tartalmaznak csodás elemeket, amelyek a valóságot színesítik.
• Fókusz a hősre: A történetet jellemzően egy emberi hős cselekedeteire, hőstetteire építik.
• Hagyományápolás: A mondák a kulturális örökség részei, és generációkon keresztül átörökítik a közösség történelmét, hiedelmeit.

A monda tehát nemcsak történelmi műfaj, hanem fontos eszköze a népköltészetnek, ami a múlt megértését segíti. A monda jellemzői és fajtái együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a népi kultúra megjelenjen és éljen a mai napig. 

https://maklarisuli.webnode.page/l/mondak/https://maklarisuli.webnode.page/l/mondak/

Mítosz és mitológia

https://maklarisuli.webnode.page/l/mitosz-mitologia/

Hangos összefoglalás: https://notebooklm.google.com/notebook/0cef1468-cbb3-4cd2-9593-540b5cb927af/audio

A mítosz és a mitológia fogalma

• A mítosz egy olyan történet, amely istenekről, isteni eredetű csodás lényekről, valamint természetfölötti képességű hősökről szól. Ezek a történetek a régi korok emlékét őrzik.
• A mitológia az egy-egy nép által alkotott mítoszok összessége. Az ókori görög mítoszok például több csoportot, úgynevezett mondakört alkotnak, amelyek több nemzedék történetét mesélik el. Közös vonásuk az ősi istenek szerepeltetése. A görögök számos istent tiszteltek, és minden mesterségnek és művészeti ágnak megvolt a saját istene. Tizenkét kiemelt rangú istenüket olümposzi isteneknek nevezik, mivel a magas, hófödte Olümposz hegyen laktak. Fontos megjegyezni, hogy a régi korok emberei ezeket a történeteket csodálatos, de mégis valós események elbeszéléseként hallgatták. A mítoszok műneme epika, mivel eseménysort, történetet mondanak el. Témájuk gyakran a természet vagy a társadalom jelenségeinek magyarázata, az istenek harca, vagy egy-egy isten, illetve rendkívüli képességű hős élettörténete és tevékenysége. Szereplőik istenek, isteni eredetű csodás lények, természetfölötti képességű hősök. A mítoszokban valóságos elemek is vannak, például földrajzi helyek (mint Trója), és hiányoznak belőlük a mesékre jellemző formulák (pl. mesekezdés és mesezárás).

Az olvasható mítoszok összefoglalása

1. Daidalosz és Ikarosz

• Daidalosz, megelégelve számkivetését, szárnyakat készített tollakból, lenfonállal és viasszal, hogy fia, Ikarosz, és ő maga megszökhessenek Minósz király fogságából.
• Miközben a szárnyakat készítette, fia, Ikarosz, boldogan játszadozott a tollakkal és a viasszal, nem sejtve a rá leselkedő veszélyt.
• Daidalosz megtanította Ikaroszt repülni, és bölcs tanácsokat adott neki: mindig a középúton haladjon, ne repüljön túl alacsonyan, nehogy a tenger habja elnehezítse a tollait, se túl magasan, nehogy a nap tüze megégesse azokat. Apai féltés és aggodalom áztatta ráncos arcát, amikor búcsúcsókot adott fiának.
• Ikarosz azonban, a vakmerő repülés örömében, elhagyta apját, és túl magasra, az ég felé vette útját.
• A hevesen tűző nap meglágyította a tollakat összetartó viaszt, ami szétfolyt, és Ikarosz elvesztette szárnyait.
• Zuhanás közben még apja nevét kiáltotta, de a kék víz hamar elnyelte. A tengert később róla nevezték el Ikaroszi-tengernek.
• A szerencsétlen apa kétségbeesetten kereste fiát, majd meglátta a tollakat a habokban, ekkor megértette a tragédiát, elátkozta saját művészetét, és eltemette fiát. A vidék is Ikarosztól kapta a nevét.
• A történet rávilágít a szülői szeretetre és féltésre, valamint Ikarosz szófogadatlanságának, a mértéktartás hiányának veszélyes következményeire [11, 14a, 14b].

2. A krétai labirintus

• Minósz király jó barátságban volt Poszeidónnal, a tenger istenével.
• Egyszer azonban megsértette Poszeidónt, mert nem áldozta fel neki azt az állatot, amelyet tőle kapott ajándékba.
• Poszeidón kegyetlen büntetéssel sújtotta Minószt: feleségének félig ember, félig bika testű gyermeke született, az emberevő Minótaurosz.
• A király Daidalosszal hatalmas palotát építtetett, föld alatti kamrákkal, folyosókkal és rejtekutakkal, amelyet labirintusnak neveztek.
• Aki egyszer a palotába került, soha többé nem tudott kijutni, és a Minótaurosz áldozata lett.
• Minósz a labirintus titkának megőrzése érdekében maga mellett tartotta Daidaloszt, és nem engedte el.

3. Prométheusz

• Amikor az emberiséget kipusztulás fenyegette, Prométheusz ellopta az égből a tüzet, amely addig kizárólag az olümposzi istenek tulajdona volt.
• A tűz segítségével az emberek elsajátították a mesterségeket, az anyag megmunkálását, a fémek feldolgozását, téglát égettek, házat építettek, és értelmük is egyre világosabb lett. Megismerkedtek a számokkal, a csillagokkal, a betűvetéssel és a költészettel, valamint megtalálták a betegségek ellenszerét és megtanulták a szekér és a hajó használatát.
• Zeusz féltékenyen és hálátlanul, Prométheusz Kronosz elleni segítségét elfeledve, kegyetlenül megbüntette a titánt. Megparancsolta Héphaisztosznak, hogy láncolja Prométheuszt egy sziklához a föld peremén, egy ember nem járta pusztaságban, hogy örökké a nyári nap heve és a tél vihara kínozza.
• Prométheusz szörnyű kínjai között is büszkén vállalta tetteit, és soha nem kért bocsánatot Zeusztól.
• Amikor Zeusz fülébe jutott, hogy Prométheusz ismer egy jóslatot, ami az ő uralmát fenyegeti, elküldte Hermészt, hogy tudakolja meg a titkát, de Prométheusz nem hallgatott rá.
• Zeusz haragra gerjedt, és villámmal sújtotta a sziklát, amin Prométheusz raboskodott, mire az a titánnal együtt a mélybe, az alvilágba zuhant.
• Az ítélet szerint Prométheusz csak akkor térhetett volna vissza a napvilágra, ha egy halhatatlan önként felcseréli az örök életet a halállal.
• Évekkel később Héraklész véletlenül megsebesítette a halhatatlan kentaurt, Kheirónt, aki gyógyíthatatlan sebéből fakadó fájdalmai miatt a halált kívánta.
• Zeusz felengedte Prométheuszt az alvilágból, hogy cseréljen Kheirónnal. Prométheusz visszatért, de Héphaisztosz ismét odaláncolta egy Kaukázusi sziklához, és Zeusz egy vérengző sast rendelt oda, hogy napról napra lakmározzék Prométheusz megújuló máján.
• Héraklész, kalandjai során a Kaukázushoz érve, lelőtte a sast.
• Héraklész rábeszélte apját, Zeuszt, hogy oldja fel Prométheusz bilincseit, aki fia dicsőségét látva beleegyezett.
• Prométheusz alakja az emberi műveltség, a tudatos élet, a mesterségek és a tudományok forrását jelképezi. A mítosz szerint ő lopta el a tüzet a kovácsisten műhelyéből, és adta az embereknek, ezzel az egész emberiség sorsára kiható tettet hajtva végre. A tűz a mítosz óta a fájdalom, szenvedés, megtisztulás, és egyben a haladás jelképévé vált az irodalomban.

4. Parisz ítélete

• Péleusz király és Thetisz tengeristennő esküvőjére Eriszt, a viszály istennőjét nem hívták meg.
• Erisz sértődötten bedobott egy aranyalmát a lakodalmas házba "A legszebbnek!" felirattal, ami azonnal viszályt szított az istennők között.
• Három istennő követelte az almát: Héra (Zeusz felesége), Pallasz Athéné (az értelem sugárzott belőle), és Aphrodité (a szerelem istennője).
• Zeusz, elkerülendő a civakodást, Hermészt küldte Pariszhoz, Priamosz trójai király fiához, akit a halandók legszebb férfijának tartottak, hogy ő döntsön.
• Parisz az Ida hegyén legeltette a királyi nyájat, amikor megjelentek előtte az istennők és Hermész.
• Az istennők felajánlásokkal próbálták megvesztegetni Pariszt:
  • Pallasz Athéné azt ígérte, hogy minden művészetre megtanítja, és szülővárosa hős oltalmazójává teszi.
  • Héra egész Ázsiát az uralma alá veti.
  • Aphrodité a legszebb földi asszony szerelmével jutalmazza.
• Parisz elbűvölten Aphroditénak adta az aranyalmát.
• Aphrodité ígéretét követve Parisz hajót ácsoltatott és Spártába indult, ahol találkozott Helenével, Menelaosz király feleségével, akinek csodálatos szépsége elbűvölte.
• Parisz az éj leple alatt elrabolta Helenét, és vele együtt tért vissza Trójába.
• Parisz tette a trójai háború kirobbanásához vezetett: a görögök tíz éven át ostromolták Tróját.
• A várost végül csellel, Odüsszeusz ötlete nyomán, a faló segítségével vették be.
• A mítosz rávilágít arra, hogy egyes emberek cselekedetei milyen fontos változásokat idézhetnek elő egy nemzet történetében.

A görög mitológia rendkívül izgalmas és gazdag, tele lenyűgöző lényekkel és történetekkel.

Íme néhány érdekes mitológiai lény az itt olvasható mítoszok alapján:

• Minótaurosz: Ez a lény Minósz király feleségének gyermeke, aki félig ember, félig bika testű. Minósz király egy hatalmas labirintust építtetett számára, mivel emberevő volt, és aki oda bejutott, sosem tudott kijutni, a Minótaurosz áldozatává vált. Poszeidón büntetéséből született.
• Kentaur (Kheirón): A kentaurok félig ember, félig ló alakú teremtmények. Kheirón különösen kiemelkedő, mivel istenfélő volt. Bár halhatatlan, Héraklész véletlenül megsebesítette egy mérges nyíllal, és a gyógyíthatatlan seb okozta fájdalom miatt a halált kívánta.
• Vérengző sas: Ez a sas Prométheusz büntetésének része volt; Zeusz rendelte oda a Kaukázus sziklájához, hogy napról napra lakmározzék Prométheusz megújuló máján. Héraklész lőtte le, felszabadítva ezzel Prométheuszt a kínoktól.
• A források említenek még más, Héraklész által legyőzött szörnyetegeket, mint a nemeai oroszlánt és a lernai hidrát (vízi szörnyeteg).
• Általánosságban elmondható, hogy a görög mítoszokban sok olyan lény szerepel, amelyek félig emberi, félig állati teremtmények, és az emberi test összekapcsolódhat oroszlánnal, bikával, lóval, madárral és hallal is. Ez a sokszínűség teszi őket különösen érdekessé.

A görög mitológia izgalmas, mert:

• Ősi korok emlékeit őrzi: Ezek a történetek a régi korok emlékét őrzik számunkra. Keletkezésük több ezer évvel ezelőtti időkre nyúlik vissza.
• Istenek, csodás lények és hősök világa: A mítoszok istenekről, isteni eredetű csodás lényekről, valamint természetfölötti képességű hősökről szólnak. Ez a fantasztikus szereplőgárda önmagában is lebilincselő.
• "Valós" eseményekként hitték el őket: Bár mai szemmel hihetetlennek tűnhetnek, a régi korok emberei úgy hallgatták ezeket a történeteket, mint csodálatos, de mégis valós események elbeszélését. Ez egy mélyebb, kulturális és hitbeli dimenziót ad az izgalmukhoz.
• Emberi tulajdonságokkal rendelkező istenek: A görögök sok istent tiszteltek, és az istenek viselkedése sokban hasonlított az emberekéhez. Emberi gyengeségeik (féltékenység, harag, intrika) és erősségeik (bölcsesség, bátorság) teszik őket rendkívül komplexszé és drámaivá. Például Zeusz féltékenyen bünteti Prométheuszt, Erisz, a viszály istennője sértődötten okoz konfliktust, vagy Aphrodité megvesztegeti Pariszt.
• Mondakörökbe szervezett történetek: Az ókori görög mítoszok több csoportot, úgynevezett mondakört alkotnak, amelyek több nemzedék történetét mesélik el. Ez az epikus, nagy ívű elbeszélésmód mélységet és folytonosságot ad a történeteknek.
• Magyarázatot adnak a világra: Témájuk gyakran a természet vagy a társadalom jelenségeinek magyarázata, az istenek harca, vagy egy-egy isten, illetve rendkívüli képességű hős élettörténete és tevékenysége. A tűz (Prométheusz) vagy a tenger (Poszeidón) szerepeltetése, és az emberiség fejlődésének elbeszélése mind segíti az emberek világképének megértését.
• Valóságos elemekkel ötvöződik: A mítoszok tartalmaznak valóságos elemeket, mint például földrajzi helyeket (pl. Trója, Olümposz hegy). Ez a keverék hitelesebbnek és megrázóbbnak tünteti fel a csodálatos eseményeket.
• Drámai fordulatok és tragédiák: A történetek tele vannak drámai eseményekkel és emberi (vagy isteni) tragédiákkal, mint Ikarosz vakmerő repülése és halála, Prométheusz évszázados kínja, vagy Parisz döntése, amely egy egész háborúhoz vezet. Ezek az események emocionálisan is megérintik az olvasót.
• Epikus műfaj: Műnemüket tekintve az epikához tartoznak, mivel eseménysort, történetet mondanak el, ami általában hosszabb, összetettebb narratívát jelent.

Szereplők listája

Istenek és istennők:

• Zeusz: A legfőbb isten, az olümposzi istenek vezetője, az ég és a villám ura. Prométheusz büntetésének elrendelője, később feloldozója.
• Poszeidón: A tenger istene. Megbüntette Minószt, amiért az nem áldozta fel neki a tőle kapott állatot.
• Héphaisztosz: A sánta kovácsisten, a tűz és a mesterségek istene. Zeusz parancsára láncolta Prométheuszt a sziklához.
• Hermész: Az istenek követője, a hírvivő isten. Zeusz elküldte Prométheuszhoz, hogy megtudja a jóslat titkát. Ő vezeti Pariszhoz az istennőket.
• Erisz: A viszály istennője. Megsértődött, amiért nem hívták meg Péleusz és Thetisz esküvőjére, és bosszúból bedobta az aranyalmát "A legszebbnek!" felirattal.
• Héra: Zeusz felesége, a házasság és a család istennője. Egyike annak a három istennőnek, aki magának követelte az aranyalmát, és Ázsia uralmát ígérte Parisznak.
• Pallasz Athéné: A bölcsesség, a háború és a kézművesség istennője. Egyike annak a három istennőnek, aki magának követelte az aranyalmát, és művészetekre való tanítást, valamint hősi oltalmazást ígért Parisznak.
• Aphrodité: A szerelem és a szépség istennője. Egyike annak a három istennőnek, aki magának követelte az aranyalmát, és a legszebb földi asszony szerelmét ígérte Parisznak. Őt választotta Parisz.
• Thetisz: Tengeri istennő, Néreusznak a leánya, Péleusz felesége.

Hősök és halandók:

• Prométheusz: Titán, Iapetosz és Themisz (vagy Klümené) fia. Az emberiség nagy jótevője, aki ellopta a tüzet az istenektől, és az embereknek adta. Emiatt Zeusz kegyetlenül megbüntette, de később Héraklész megszabadította.
• Daidalosz: Művész és feltaláló. Megépítette a krétai labirintust Minósz király számára. Fia, Ikarosz, akivel szárnyakat készített a meneküléshez.
• Ikarosz: Daidalosz fia. Apja figyelmeztetéseit figyelmen kívül hagyva túl közel repült a naphoz, ami megolvasztotta a szárnyait, és halálát okozta. Az Ikaroszi-tenger róla kapta a nevét.
• Minósz király: Kréta uralkodója, kiváló hajós. Megsértette Poszeidónt, ami a Minótaurosz születéséhez vezetett. Daidalost fogva tartotta, hogy ne árulja el a Labirintus titkát.
• Minótaurosz: Félig ember, félig bika testű, emberevő lény, Minósz feleségének gyermeke, Poszeidón büntetéseként született. A Labirintusban élt.
• Héraklész: Hős, Zeusz gyermeke. Számos szörnyeteg legyőzője (pl. nemeai oroszlán, lernai hidra). Megmentette Prométheuszt a sastól, és rábeszélte Zeuszt, hogy oldja fel a láncait.
• Kheirón: Kentaur (félig ember, félig ló), Akhilleusz nevelője. Halhatatlan volt, de Héraklész véletlenül megsebezte egy mérgezett nyíllal. Önként cserélt Prométheusszal, hogy meghalhasson és megszabaduljon fájdalmaitól.
• Péleusz: Hős király, Thetisz férje.
• Parisz: Priamosz trójai király fia. Pásztorként élt az Ida hegyén. Ő ítélte meg az istennők szépségét (Parisz ítélete), Aphroditének ítélve az aranyalmát. Elrabolta Helenét, ami a trójai háború kiváltó oka lett.
• Priamosz: Trója királya, Parisz apja.
• Menelaosz: Spárta királya, Helené férje. Krétán tartózkodott, amikor Parisz elrabolta a feleségét.
• Helené: Menelaosz spártai király felesége, a legszebb földi asszony. Parisz elrabolta, ami a trójai háborúhoz vezetett.
• Odüsszeusz: Görög harcos, akinek ötlete nyomán készült a faló, amivel bevették Tróját.

A Biblia

Hangos összefoglaló: https://notebooklm.google.com/notebook/d669c3c2-db89-41c8-beae-5c964c83195e/audio

https://maklarisuli.webnode.page/l/biblia/

Vízözön, megváltás

Ez a tanulmányi útmutató a megadott forrásszövegek alapján készült, célja, hogy felmérje és elmélyítse a Biblia alapvető ismereteit az Ó- és Újszövetség témakörében.

I. Áttekintés

A Biblia az emberiség szellemi kincsének része, a zsidó-keresztény vallás szent könyve, Isten által sugallt írások gyűjteménye. Két fő részből áll: az Ószövetségből és az Újszövetségből. Jelentős hatással volt az európai kultúrára, irodalomra, és a mindennapi nyelvre is.

II. Ószövetség

Az Ószövetség Isten és a zsidóság szövetségét tartalmazza.

A. A Tóra és Mózes öt könyve

• A Tóra Mózes öt könyvét jelenti, amely a világ teremtését és a zsidó nép történetét meséli el.
• A Teremtés története: Isten hat nap alatt teremtette a világot a szavával.

1. nap: Világosság (nappal és éjszaka).
2. nap: Égbolt és a vizek elválasztása.
3. nap: Föld, tengerek, növényzet.
4. nap: Nap, Hold, csillagok (világítótestek).
5. nap: Tengeri állatok és madarak.
6. nap: Szárazföldi állatok és az ember (Isten képmására, férfinak és nőnek).
7. nap: Isten megpihent, megszentelte a napot.

• Az ember teremtése és Éden kertje:Az embert a föld porából alkotta Isten, és éltető lelket lehelt belé.
• Éden kertjét Isten ültette, ide helyezte az embert, hogy művelje és őrizze.
• Két különleges fa: az élet fája, és a jó és rossz tudásának fája (tiltott gyümölcs).
• Az asszony teremtése: az ember oldalbordájából.
• Parancs: ne egyenek a jó és rossz tudásának fájáról, különben meghalnak.
• Az özönvíz története:Az emberiség gonoszsága miatt Isten elhatározta, hogy elpusztítja a Földet.
• Noé kiválasztása: igaz ember volt, kegyelmet talált Isten szemében.
• A bárka építése: részletes utasítások Isten által Noénak a méretekről és az állatok számáról.
• Az özönvíz: 40 nap és 40 éjjel esett az eső, 150 napig áradt a víz. Minden élőlény elpusztult, kivéve Noét és a bárkában levőket.
• A víz apadása és a bárkából való kijövetel: holló és galamb kiengedése (olajág a galamb csőrében a remény jele).
• Az új rend és a szövetség: Isten megáldja Noét és családját, és szövetséget köt velük, ígéretéül a szivárványt adja, hogy többé nem pusztítja el a Földet vízözönnel.

B. Próféták

• Feladatuk: figyelmeztetni a népet, ha letértek Isten útjáról.
• Négy nagy próféta: Izajás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel.

C. A Messiás alakja

• Az Ószövetségben megjelenik a Messiás (a zsidó nép megszabadítója) alakja, aki összeköti a Biblia két részét.

III. Újszövetség

Az Újszövetség Isten újabb szövetségét tartalmazza minden emberrel, aki követi őt.

A. Evangéliumok

• Négy evangélium (Máté, Márk, Lukács, János) mesél Jézus Krisztus születéséről, életéről és tanításairól.
• Jézus Krisztus: A "fölkent Jézus" jelentése, a királyok felkenéséhez kapcsolódik.
• Jézus születése: (Lukács evangéliuma)
• Gábriel angyal látogatása Máriánál Názáretben, a születés ígéretével (Angyali üdvözlet).
• Népszámlálás Augusztusz császár rendelete alapján: József és Mária Betlehembe mennek.
• Jézus születése jászolban, mert nem volt hely a szálláson.
• Az angyalok üzenete a pásztoroknak: az Üdvözítő született meg.
• A napkeleti bölcsek: (Máté evangéliuma)
• Bölcsek érkeznek Jeruzsálembe napkeletről, egy csillagot követve, hogy imádják a zsidók újszületett királyát.
• Heródes király nyugtalansága, a főpapok és írástudók kikérdezése.
• A bölcsek ajándékai: arany, tömjén, mirha.
• Álmukban figyelmeztetést kapnak, hogy ne térjenek vissza Heródeshez.

B. További részek

• Apostolok cselekedetei: Péter és Pál apostolok tevékenységéről.
• Levelek: 21 levél, amelyeket Jézus vagy az apostolok írtak.
• Jelenések könyve: Az utolsó ítélet leírása.

IV. A Biblia fordításai

• Szent Jeromos: görögből latinra fordította (Vulgata).
• Károli Gáspár: első magyar nyelvű teljes bibliafordítás (vizsolyi Biblia, 1590).
• Káldi György: katolikus fordítás (1626).

V. Kulturális jelentőség

• Művészek számára gazdag témák és motívumok tárháza.
• A magyar nyelv gazdagodása bibliai szólásokkal és kifejezésekkel.
• Bölcs mondások, szólások, közmondások gyűjteménye, amelyek az általános műveltség részét képezik.

Kulcsszavak szótára

• Biblia: A zsidó-keresztény vallás szent könyve, Isten által sugallt írások gyűjteménye. Jelentése "tekercsek".
• Ószövetség (Ótestamentum): A Biblia első nagy része, amely Isten és a kiválasztott nép, a zsidóság szövetségét tartalmazza.
• Újszövetség (Újtestamentum): A Biblia második nagy része, amely Isten újabb szövetségét rögzíti, immár minden emberrel, aki követi őt.
• Tóra: Mózes öt könyve (Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok, Második Törvénykönyv), az Ószövetség nyitánya, amely a világ teremtését és a zsidó nép történetét írja le.
• Mózes: A zsidó vallás és a zsidó nemzet alapítója, akinek öt könyvét tartalmazza a Tóra.
• Próféta: Vallási vezető, Isten szószólója, aki figyelmezteti a népet.
• Zsoltárok könyve: Szent énekek gyűjteménye az Ószövetségben.
• Jézus Krisztus: A "fölkent Jézus" jelentésű kifejezés, a keresztény vallás központi alakja, akinek születéséről, életéről és tanításairól az evangéliumok szólnak.
• Evangélium: "Örömhír", "jó hír". A Jézus Krisztusról szóló négy könyv (Máté, Márk, Lukács, János) az Újszövetségben.
• Evangélista: Az evangéliumok szerzői: Máté, Márk, Lukács, János. Jelképesen ábrázolják őket (ember/angyal, oroszlán, bika, sas).
• Apostol: Jézus tizenkét tanítványának egyike; Isten igéjének hirdetője.
• Teremtés története: Az Ószövetségben (Mózes első könyve) leírt elbeszélés Isten világteremtéséről hat nap alatt.
• Éden kertje: Isten által ültetett paradicsomi hely, ahová az első embert helyezte.
• Jó és rossz tudásának fája: A tiltott fa Éden kertjében, amelyről Isten megtiltotta az evést az embernek.
• Noé: Az Ószövetség egyik ősatya, aki igaz emberként kegyelmet talált Isten szemében, és családjával megmenekült az özönvíztől a bárka segítségével.
• Bárka: Noé által épített hatalmas hajó, amelyben ő és családja, valamint minden állatfajból egy-egy pár megmenekült az özönvíz idején.
• Özönvíz: Isten által küldött világméretű árvíz, amely a bűnös emberiség elpusztítására szolgált.
• Ararát hegye: A hegy, amelyen Noé bárkája megfeneklett az özönvíz után.
• Szivárvány: Az Isten és az emberiség között kötött szövetség jele az özönvíz után, hogy többé nem lesz pusztító vízözön.
• Názáret: Galileai város, ahol Mária élt, és ahol Gábriel angyal megjelent neki Jézus születését ígérve.
• Betlehem: Dávid városa Júdeában, ahol Jézus született.
• Jászol: Etetővályú, amelybe Jézust születése után fektették Betlehemben.
• Napkeleti bölcsek: Bölcs férfiak, akik egy csillagot követve érkeztek Jézushoz, aranyat, tömjént és mirhát adva neki ajándékba.
• Heródes király: Júdea uralkodója Jézus születése idején, aki meg akarta találni és elpusztítani az újszületett zsidók királyát.
• Vulgata: Szent Jeromos által készített latin bibliafordítás, amely széles körben elterjedt.
• Károli Gáspár: Az első magyar nyelvű teljes bibliafordítás (vizsolyi Biblia, 1590) elkészítője.
• Káldi György: Az első katolikus magyar bibliafordítás (1626) elkészítője.

Petőf Sándor élete

https://maklarisuli.webnode.page/l/petofi-sandor/

János vitéz

Hangos összefoglaló: https://notebooklm.google.com/notebook/b8913666-fabc-4e18-bc3a-eba123859454/audio

https://maklarisuli.webnode.page/l/janos-vitez/

I. A mű cselekményének összefoglalása

A "János vitéz" egy kalandos, verses elbeszélés János vitéz, születési nevén Kukoricza Jancsi utazásairól és megpróbáltatásairól.

• A kezdetek és Iluska elvesztése (1-4. fejezet): Kukoricza Jancsi egy fiatal juhászbojtár, aki szerelmes a szép Iluskába. Mostohaanyja azonban kegyetlenül bánik Iluskával. Egy nap Jancsi elhanyagolja nyáját Iluskával való találkozása miatt, mire gazdája elkergeti. Búcsút vesz Iluskától, és elindul a világba.
• Katonai pálya és a törökök elleni harc (5-12. fejezet): Jancsi bolyongása során egy erdőbe téved, ahol tizenkét zsivány tanyájára bukkan. Miután ravaszsággal ártalmatlanná teszi őket, de elutasítja a kincseiket, útját folytatja. Később katonákra talál, és csatlakozik hozzájuk. A törökök elleni háborúba indulnak Franciaország megsegítésére. Hosszú és viszontagságos utazás után megérkeznek Franciaországba, ahol Jancsi hősként végez a basával és megmenti a francia királylányt. A király felajánlja neki a trónt és a lánya kezét, de János vitéz (ekkor már ez a neve) visszautasítja, hűséges marad Iluskához.
• Hazatérés és Iluska halálának felfedezése (13-18. fejezet): János vitéz elindul haza, ám egy viharos tengeri utazás során elveszti kincseit, és egy griffmadár viszi haza. A falujába érve döbbenten szembesül azzal, hogy Iluska meghalt a mostohaanyja kegyetlensége miatt. Mélységes gyászba zuhan.
• A sötétség országa és az óriások (19-21. fejezet): János vitéz folytatja vándorlását, míg eljut a Sötétség Országába, ahol boszorkányok tanyáznak. Segítségül hívja az óriásokat, akiket korábban legyőzött és szövetségesévé tett. Az óriások segítségével legyőzik a boszorkányokat, és felderül a Sötétség Országa. Iluska mostohája is a boszorkányok között van, és elnyeri méltó büntetését.
• Utazás Tündérországba és Iluska feltámadása (22-27. fejezet): A vándorlás során János vitéz egy temetőbe ér, ahol találkozik a holtak szellemeivel. Később egy öreg halásszal találkozik, aki elmondja, hogy az előtte elterülő tenger az Óperenciás tenger, amely Tündérországba vezet. János vitéz az óriások segítségével átkel a tengeren, és legyőzi Tündérország kapujának őreit: a medvéket, oroszlánokat és a sárkánykígyót. Tündérországban rátalál az Élet Tavára, és Iluska sírjából hozott rózsaszálat a tóba dobva visszahozza kedvesét az életbe. Végül Iluskával együtt Tündérország királyává és királynőjévé válnak, és boldogan élnek.

II. Fő témák és motívumok

• Szerelem és hűség: János és Iluska szerelme a mű központi témája. Szerelmük tiszta és rendíthetetlen, kitart a viszontagságok ellenére is. János hűsége Iluskához motiválja tetteit, elutasítja a királylány kezét, és mindent megtesz, hogy újra együtt lehessenek.
• Jó és rossz harca: A műben élesen elkülönül a jó és a rossz. Iluska mostohája, a zsiványok, a törökök, a boszorkányok mind a rosszat testesítik meg, míg János, Iluska és a francia király a jó oldalán állnak. A történet végül a jó győzelmét hozza.
• Igazságtétel és sors: János vitéz sok szenvedést él át, de a sors igazságot szolgáltat neki. A mostohaanyja elnyeri méltó büntetését, János pedig visszakapja Iluskát, és elnyeri a boldogságot.
• Hősiesség és bátorság: János vitéz számos veszélyes helyzettel néz szembe, de mindig bátran és leleményesen cselekszik. Ő a tipikus népmesei hős, aki legyőzi az akadályokat, és elnyeri jutalmát.
• Utazás és átalakulás: János utazása nemcsak fizikai, hanem lelki utazás is. A vándorlása során érik meg, tapasztalatokat szerez, és végül hőssé válik. A Jancsiból János vitézzé válás a hős fejlődését szimbolizálja.
• Természet és tündérvilág: A természet gyakran tükrözi a szereplők lelkiállapotát (pl. vihar a tengeren, amikor Jancsi elveszti a kincseit). A tündérvilág a boldogság, a tisztaság és a szerelem ideális helyszíne.

III. Kulcsfontosságú karakterek

• Kukoricza Jancsi / János vitéz: A főhős, egy szegény juhászbojtár, aki hűséges, bátor és leleményes. A mű során fejlődik, tapasztalatokat szerez, és végül hőssé válik.
• Iluska: János vitéz szerelme, akit mostohaanyja kegyetlenül bán. A jóság, a tisztaság és az ártatlanság megtestesítője. Bár meghal, a történet végén feltámad, és boldogságot hoz Jánosnak.
• A gonosz mostoha: Iluska kegyetlen mostohaanyja, aki kizsákmányolja és bántalmazza a lányt. A rosszindulat és a kegyetlenség szimbóluma. Végül boszorkányként végzi, és elnyeri büntetését.
• A francia király: Jóságos uralkodó, aki segítséget kér a magyaroktól a törökök ellen. Hálás és nagylelkű, felajánlja Jánosnak a trónját és lánya kezét.
• A francia királylány: Szép és hálás, János vitéz megmenti a török fogságból. Felajánlja Jánosnak a kezét, de a hős visszautasítja.
• A zsiványok: Egy banditacsoport, akikkel Jancsi találkozik az erdőben. A bűn és a veszélyesség megtestesítői.
• Az óriások: Hatalmas, de jószívű lények, akik János vitéz szövetségeseivé válnak. A hős erejének és hatalmának kiegészítői.
• A boszorkányok: A Sötétség Országának lakói, akik a gonosz erőit képviselik.

IV. A mű szerkezete és stílusa

• Verses epika: A mű egy hosszú verses elbeszélés, amely népmesei elemeket ötvöz. Egyszerű, könnyen érthető nyelvezete és ritmusa hozzájárul népszerűségéhez.
• Népmesei motívumok: Számos népmesei elemet tartalmaz, mint például a hős vándorlása, a próbák kiállása, a gonosz legyőzése, a mágikus segítők (óriások), és a boldog befejezés.
• Humor és irónia: A műben helyenként megjelenik a humor és az irónia, különösen a zsiványok és a török basa leírásában.
• Lírai betétek: A cselekményt lírai betétek szakítják meg, amelyek a szereplők érzelmeit és gondolatait fejezik ki, különösen János Iluska iránti szerelmét és gyászát.

Kulcsfontosságú fogalmak szószedete

• Juhászbojtár: Fiatal, segéd juhász, aki a nyáj legeltetésével foglalkozik.
• Mostoha: Az elhunyt vagy elvált szülő helyett belépő házastárs, gyakran negatív értelemben használt kifejezés, különösen a népmesékben a gonosz, kegyetlen jellemre utalva.
• Zsiványok: Banditák, útonállók, akik rablásból és fosztogatásból élnek.
• Basa: A török birodalomban magas rangú katonai vagy polgári tisztviselő. A műben a török sereg vezére.
• Török: A török birodalom lakója, a műben az ellenséget jelképezi, akik megtámadják Franciaországot.
• Óriások: Hatalmas, emberfeletti erejű lények, akikkel János vitéz az utazása során találkozik, és akik később a szövetségeseivé válnak.
• Boszorkányok: Gonosz, természetfeletti erővel rendelkező nők, akik a Sötétség Országában élnek, és varázslatokkal foglalkoznak.
• Óperenciás tenger: A mesékben gyakran szereplő, rendkívül nagy, végtelen tenger, amelyen keresztül lehet eljutni a mesebeli helyekre.
• Tündérország: A mesebeli, ideális, boldogságot sugárzó birodalom, ahol a tündérek élnek. A műben János vitéz és Iluska végső menedéke.
• Élet Tava: A Tündérországban található mágikus tó, amely képes az életet visszaadni, feltámasztani a holtakat.
• Rózsaszál: Iluska sírjáról szakított virág, amely a szerelmet, az emlékezést és a reményt szimbolizálja.
• Kukuricza Jancsi: János vitéz eredeti neve, amely a paraszti származására utal, és a történet elején jellemző ifjúkori, még csiszolatlan állapotát fejezi ki.
• János Vitéz: A főhős hősi, megnemesedett neve, amelyet a francia király ad neki a hőstetteiért. A karakter fejlődését és a népmesei hőssé válását jelzi.

Költői képek, eszközök

Hangos összefoglalás: https://notebooklm.google.com/notebook/cb002a03-a10d-4dcb-96d5-7ee84b38d6fc/audio

I. Áttekintés

A stíluseszközök és szóképek a költői és szónoki beszéd alapvető építőelemei, amelyek segítségével a szerzők fokozzák a kifejezés erejét, érzékletesebbé teszik mondanivalójukat, és elérik a kívánt hatást az olvasóban vagy hallgatóban.

Főbb kategóriák:

• Stíluseszközök: Szóhasználat, mondatszerkezet, ismétlődések, fordulatok, melyek a kifejezés erejét, árnyaltságát vagy ritmusát szolgálják.
• Szóképek: Képszerűségre épülő kifejezések, amelyek gyakran vizuális vagy érzékszervi asszociációkat keltenek, és más fogalmakra való áttételes utalásokkal gazdagítják a szöveget.

II. Részletes tárgyalás

A. Stíluseszközök

1. Alliteráció: Két vagy több egymás után következő szó kezdőhangjának egyezése.

• Példa: "Barlangjában belől bömböl a mord medve." (Csokonai Vitéz Mihály)

1. Ellentét: Két egymással ellentétes gondolat hasonló szerkezetű megfogalmazása a nyomatékosság kedvéért.

• Példa: "Vár állott, most kőhalom; / Kedv s öröm röpkedtek, / Halálhörgés, siralom/ Zajlik már helyettek." (Kölcsey Ferenc)

1. Eufemizmus: Kellemetlen, durva vagy illetlen fogalmakat kifejező szó helyett szépítő, enyhébb árnyalatú szó vagy szóalakzat.

• Példa: A halál szó kerülése, pl. "Létem ha végleg lemerűlt / ki imád tücsök-hegedűt?" (Nagy László)

1. Felkiáltás: A rendes kijelentő alaktól eltérő, csodálkozást, intést, rettegést, fohászkodást stb. kifejező mondat.

• Példa: "Ó, ehhez nemcsak rím kell, ehhez több kell!" (Tóth Árpád)

1. Fokozás: Az ismétlés sajátos esete, melyben a rokon értelmű szavak, gondolatok egyre növekvő sorrendben követik egymást (mennyiségi vagy minőségi növekedés).

• Példa: "Ah, úgy van, úgy lesz, úgy kell lennie!" (Vajda János)

1. Halmozás: Szavak, szószerkezetek, mondatok ismétlése, ahol eltérő hangalakú és egymást kiegészítő jelentésű nyelvi egységek követik egymást.

• Példa: "Tanulj dalt a zengő zivatartól, / Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl," (Vörösmarty Mihály)

1. Ismétlés: Szavak, szószerkezetek megismétlése a nyomaték, az erősítés miatt.

• Fajtái: Anafora, refrén, gondolatritmus, variáció.

1. Inverzió: Nyelvtanilag szokatlan szórend kialakítása szavak felcserélésével. Célja lehet kiemelés, nyomatékosítás, ritmus vagy archaizálás.

• Példa: "Akár farkas, akár emésszen meg holló: / Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó." (Petőfi Sándor)

1. Kihagyás (Elhallgatás): Lényeges elem, gondolat, mondat elhallgatása feszültségkeltés céljából.

• Példa: "Kendé bizony az árnyéka! Mert olyat mondok, hogy még a... " (Arany János)

1. Költői kérdés: A dialógus eszköze, mely érzelmet fejez ki, a pátosz eszköze lehet, vagy a gondolatmenet kiélezését szolgálja.

• Fajtái: érzelmet kifejező, szemrehányó, színlelt, tűnődő kérdés.

1. Paradoxon: Látszólagos képtelenséget, ellentmondó állítást tartalmazó gondolatalakzat.

• Példa: "Nem mondhatom el senkinek Elmondom hát mindenkinek" (Karinthy Frigyes)

B. Szóképek

Hasonlóságon alapuló képek:

1. Megszemélyesítés: Metafora, amelyben elvont fogalom, természeti jelenség vagy élettelen tárgy kap élőlényre jellemző tulajdonságokat.

• Példa: "titkos szavaktól reszket a homály" (Kosztolányi Dezső)

1. Metafora: Két fogalom tartalmi hasonlóságán alapuló szókép, ahol a fogalmi (tartalom) és a képi (hordozó) elem együtt van jelen.

• Példa: "Országok rongya! könyvtár a neved," (Vörösmarty Mihály)

1. Allegória: Elvont fogalom megszemélyesítése metaforák, megszemélyesítések sorozatán keresztül.

• Fajtái: egyértelmű és rejtett (pl. népharagra utalás az özönvíz képével).

Hasonlóságon és érintkezésen alapuló képek:

1. Szimbólum: Saját jelentéssel és mögöttes értelemmel is bíró költői eszköz, mely rejtélyessé teheti a mondanivalót.

• Példa: "Fényesebb a láncnál a kard" (Petőfi Sándor) – lánc=rabság, kard=harc.

1. Szinesztézia: Az egyik érzékszerv keltette benyomást egy másik érzékszervhez tartozónak írja le a költő.

• Példa: "Egy kirakatban lila dalra kelt / Egy nyakkendő." (Tóth Árpád)

Érintkezésen alapuló képek:

1. Metonímia (névátvitel): Egy szó egy másik szót helyettesítve új jelentéssel gazdagodik, a két fogalom közötti érintkezés alapján.

• Típusai: ok-okozati, térbeli, időbeli, anyagbeli.
• Példa: "itták a mámort" – berúgtak.

1. Szinekdoché: A metonímia egyik fajtája, jelentésátvitelen alapuló kép.

• Típusai: a nem és a fajta fölcserélésén, valamint a rész és az egész viszonyán alapuló.
• Példa (rész-egész): "Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért," (Vörösmarty Mihály)

1. Hasonlat: Két dolog összehasonlítása közös tulajdonságaik alapján.

• Példa: "Mint komor bikáé , olyan a járása ... " (Arany János)

C. Egyéb stíluseszközök

1. Költői jelző: Érzékletes, különlegesen szép, kifejező, képszerű melléknév, mely színesíti a verset.
2. Körülírás: Egyetlen szóval megnevezhető fogalom helyettesítése több szóból álló kifejezéssel.

• Példa: "Szépsége nem kis kívánni valót hagy maga után" = ronda.

1. Oximoron: Egymást kizáró, ellentmondó fogalmak szoros gondolati egységbe foglalása.

• Példa: "Testvérünk voltál és lettél apánk." (József Attila)

1. Pátosz: Emelkedett hangnemű, érzelmeket vagy elköteleződést kiváltó retorikai kifejezésmód, melynek célja a hallgatóság magával ragadása és a téma személyessé tétele.

Fogalmak forrása: https://blog.poet.hu/MLaurens/-koltoi-kepek--eszkozok-(-szeljegyzetek

A Pál utcai fiúk feldolgozása 

Hangos összefoglaló: https://notebooklm.google.com/notebook/522b2742-6136-459a-868b-0984dab018f2/audio

Ilyen lenne A Pál utcai fiúk előzetese ma:

A Pál utcai fiúk - Mi vagyunk a Grund - hivatalos videoklip

https://maklarisuli.webnode.page/l/a-pal-utcai-fiuk/

Egyéni feladatok:

NAPLÓRÉSZLET

1898-ból

Válassz ki magadnak egyet a regény szereplői közül! Próbáld meg beleélni magadat a helyzetébe! Írd le naplószerűen, egyes szám első személyben a kiválasztott gyerek életének egy olyan eseményét, amelyről NEM beszél a könyv. Építs azokra a tulajdonságokra és körülményekre, amelyeket az adott szereplővel kapcsolatban a könyvből megtudtál - és egészítsd ki ezeket olyan új elemekkel, amelyek illenek a már ismertekhez.

Rajzolj egy illusztrációt is a képzeletbeli naplórészlethez!

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A PÁL UTCAI FIÚK VILÁGA

Egyéni feladatlap 2.

1. feladat

Az alábbi utcák voltak a regény egyes történéseinek helyszínei. Térképek segítségével derítsd ki, és írd le a táblázat megfelelő soraiba a mai nevüket!

Itt találsz leírásokat a helyszínekről!

RÉGI NÉV

MAI NÉV

Pál utca

Mária utca

Soroksári utca

Üllői út

Rákos utca

Kinizsi utca

Esterházy utca

Pipa utca

Csillag utca

2. feladat

A regényből szerzett ismereteidre támaszkodva, fogalmazd meg egy-egy mondatban, hogy mit jelentenek a következő kifejezések. Ha nem vagy biztos a dolgodban, keresd ki a szavakat valamilyen értelmező szótárból!

grund

____________________________________________________________

____________________________________________________________

einstand

____________________________________________________________

____________________________________________________________

gigerli

____________________________________________________________

____________________________________________________________

természetrajz

____________________________________________________________

____________________________________________________________

gyorsírási óra

____________________________________________________________

____________________________________________________________

katedra

____________________________________________________________

____________________________________________________________

pedellus

____________________________________________________________

____________________________________________________________

méta

____________________________________________________________

____________________________________________________________

golyózás

____________________________________________________________

____________________________________________________________

3. feladat

Ha van kedved hozzá, készíts illusztrációt az egyik fogalomhoz!

Feladatok a csoportoknak:

Csoportoknak feladat:

1. Készítsetek saját filmet - saját grund, saját háború vagy elevenítsetek fel egy részletet a regényből.

2. Készítsetek a szereplőknek hamis Facebook-profilt (Fakebook) https://www.classtools.net/FB/home-page Minden csoport 2-2 szereplőnek.

3. Nézzétek meg a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapját! https://pim.hu/archivum/puf/

Itt tudtok kutatni, olvasgatni a regény helyszíneivel, szereplőivel, érdekességeivel kapcsolatos dolgokról. Olvassátok el a PUF Kurírt is.

5. Törökméz készítése ( a Pál utcai fiúk napra)

Recept:

TÖRÖKMÉZ

Hozzávalók: 4dl cukor

4 evőkanál méz

3 teáskanál szódabikarbóna

Elkészítés:

Keverjük össze a cukrot és a mézet egy kis lábosban, és kezdjük el melegíteni. Amint kezd egy picit barnulni, tegyük takarékra, és kevergetve addig főzzük, amíg nem lesz szép halványbarna színe. Ekkor húzzuk le a tűzről, és gyorsan dobjuk bele a szódabikarbónát. Alaposan keverjük össze, amíg fel nem habzik. Egy mozdulattal borítsuk egy olajjal kikent tálra, és hagyjuk egy óráig száradni. Ezután késsel vagy jégtörővel törjük apró darabokra.