A mesék

Központi téma: A mesék bűvöletében

• A mese fogalma

  • Kitalált történet, melyet csodás, hihetetlen, valószerűtlen elemek szőnek át.
  • Szereplői és helyszínei a valóságból és a fantázia világából egyaránt származnak.
  • A cselekmény csodás vagy valószerűtlen események sorozata.
  • Alapvető törvények uralkodnak benne:
    • A jó mindig győz, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését.
    • A jótett fáradsága mindig megtérül.
    • A mesehallgatók tudják, hogy "ez csak mese", mégis elfogadják a sosem volt dolgokról szóló történetet.

• A mesék csoportosítása

  • Eredet szerint:
    • Népmese:
      • Népköltészeti alkotás.
      • Szerzője ismeretlen, közösségi alkotás.
      • Szájhagyomány útján, élőszóban terjed.
      • Szövege változik, sok változata létezik.
      • Régen leginkább a késő őszi és téli hónapokban mesélték, amikor a mezőgazdasági munkák szüneteltek.
    • Műmese:
      • Műköltészeti alkotás.
      • Szerzője ismert, egyéni alkotás.
      • Olvasásra szánt, nyomtatott formájú.
      • Szövege állandó.
  • Forma szerint: Prózai vagy verses formájú mese.
  • Kiemelt mesetípusok a fejezetben:
    • Tündérmese (varázsmese):
      • A legkedveltebb és leggyakoribb mesefajta.
      • Az ősi vágy, hogy csodák történjenek, válik valóra benne.
      • Főszereplője rendkívüli képességű és bátorságú hős, aki varázseszközök és csodák segítségével képes bármilyen akadályt legyőzni.
    • Mitikus mese:
      • Gyökerei a mítoszok világába vezetnek vissza.
      • Főszereplője természetfeletti képességekkel rendelkezik, melyek nagyszabású tettekben mutatkoznak meg.
    • Tréfás mese:
      • Általában rövid terjedelmű, humoros vagy gunyoros hangú történet.
      • Figurázza ki egy település lakóinak szokásostól eltérő viselkedését.
    • Állatmese:
      • Szereplői emberi tulajdonságokkal felruházott állatok, emberi jellemekkel és élethelyzetekkel.

• Mesék a fejezetben (példák)

  • Tündérszép Ilona és Árgyélus
    • Típus: Tündérmese (varázsmese).
    • Cselekmény: Árgyélus királyfi elkap egy aranyalmát lopó hollót, aki Tündérszép Ilonának bizonyul, és beleszeretnek egymásba. A Vénbanya ármánya miatt Tündérszép Ilona elmenekül. Árgyélus útnak indul, hogy megkeresse, és a Nap, Hold, Szél, Állatkirály segítségével eljut hozzá. Az ördögöktől varázseszközöket (ostor, köpönyeg, bocskor) szerez. A Tündérszép Ilonát fogva tartó gonosz boszorkány (öregasszony) elaltatja. Végül a síp segítségével felébred, háromszor megcsókolja Ilonát, megtörve ezzel a varázslatot, és visszatérnek apja várába. Árgyélus hatalmas király lesz, Tündérszép Ilona hatalmas tündér.
  • Fehérlófia
    • Típus: Mitikus mese.
    • Cselekmény: Fehérlófia, aki táltos és legyőzhetetlen, hét évig szopik anyjától, majd próbát áll ki, lehúzza egy fa kérgét. Elindul a világba, és legyőzi, majd szolgálatába fogadja Fanyűvőt, Kőmorzsolót és Vasgyúrót. Leszállnak a másvilágra Hétszűnyű Kapanyányimonyók nyomában, akit Fehérlófia legyőz. Három királykisasszonyt szabadít ki három, hat, majd tizenkét fejű sárkány fogságából az alvilágban. Segítői elárulják, és otthagyják. Egy griffmadár segítségével visszajut a felvilágra, hétszer erősebbé válik. Visszatérve megbünteti a szolgákat, és elveszi a legkisebb királykisasszonyt. A mese az ember felnőtté válásának, fejlődésének és a közösségbe való beilleszkedésének nehézségeit ábrázolja.
  • Az égig érő fa
    • Típus: Magyar népmese, kapcsolódik az ősi magyar hitvilághoz és a mítoszokhoz.
    • Cselekmény: Egy királykisasszony nem akar férjhez menni, mert szereti az égig érő fát. Egy forgószél felviszi őt a fára, egy kilencfejű sárkány várába. A király nagy jutalmat ígér a megmentőnek. János, egy szegény kondásfiú, egy kismalac tanácsára elindul. Hét pár bocskor és hét rend gúnya elszakadásáig mászik a fán, majd megtalálja a királykisasszonyt egy forgó gyémántpalotában. A sárkány szolgálatába fogadja. János egy girhes lovat gyógyít meg égő parázs etetésével, ami aranyszőrű táltos paripává válik. A ló segítségével elpusztítja a sárkány erejét őrző darazsakat (egy vaddisznóban, nyúlban, skatulyában). Majd levágja a sárkány kilenc fejét. A táltosló repíti vissza őket a király udvarába. Nagy lakodalmat csapnak.
  • A bolond falu (Silda község)
    • Típus: Tréfás mese.
    • Cselekmény: A történet a "nagyapámnak a nagyapja" szókapcsolattal indul. Bemutatja Silda község ostoba bíróját és lakóit, akik sót próbálnak termeszteni, és megpróbálnak levágni a menyasszony lábából vagy fejéből, hogy beférjen az ajtón. Végül a "nagyapámnak a nagyapja" ad okos tanácsot. A bíró megpróbál hordókból létrát építeni a Holdhoz, de lezuhan és meghal, ezzel véget vetve a falu ostobaságának.
  • Hans Christian Andersen: A teáskanna
    • Típus: Műmese.
    • Cselekmény: Egy rátarti, büszke teáskanna eltörik, és haszontalanná válik. Egy szegény asszonyhoz kerül, aki virághagymát ültet bele. A teáskanna így egy gyönyörű virág bölcsője lesz, megtanulja az önzetlen örömet, és jelleme teljesen megváltozik. A történet tanulságul szolgálhat a büszkeség, a változás és az önzetlen öröm témáiban.

• Közös mesei elemek (Általánosan)

  • Meseformulák:
    • Mesekezdés és -befejezés: Pl. "Egyszer volt, hol nem volt…", "Élt valamikor régen…", "Addig éltek, míg meg nem haltak…", "még máig is élnek, ha meg nem haltak", "Igy vót, mese vót, aki hallgatta, azé vót".
    • Állandó kifejezések: Pl. "ment, mendegélt…", "telt-múlt az idő…", "hűlt helyét lelte…", "Hol jársz erre, ahol a madár se jár?".
    • Meseszámok: Gyakran megjelenő számok (pl. három, hét, tizenkettő, száz) a szereplők, a próbatételek, a varázseszközök jelölésére szolgálnak. (Példák: három királyfi, tizenkét holló, tizenharmadik holló, hét esztendeig szoptat, három, hat, tizenkét fejű sárkány, hét pár bocskor és hét rend gúnya, kilencfejű sárkány, hét nap és hét éjjel).
  • Szereplők és szerepkörök:
    • Valóságos: parasztok, szolgák, mesteremberek, katonák, bírók stb..
    • Mesei: tündérek, varázslók, boszorkányok, sárkányok, ördögök, törpék stb..
    • Szerepkörök:
      • Főhős: Útnak indul, teljesíti a próbát, győzedelmeskedik.
      • Ellenség: Üldözi a hőst, megküzd vele, jogtalanul követel.
      • Álhős: Nincs varázseszköze.
      • Útnak indító: Elindítja a hőst.
      • Segítőtárs: Segíti a helyváltoztatást, átváltoztatja a hőst.
      • Adományozó: Varázseszközt ad.
      • A keresett személy: Királykisasszony.
  • Helyszínek:
    • Valóságos: Út, ház, palota, kunyhó, erdő, mező, tó, folyó stb..
    • Mesei: Elvarázsolt kastély, Tündérország, Óperenciás-tenger, alvilág stb..
    • Világfa koncepció: Őseink hite szerint a világegyetem hármas tagolódású (felső, középső, alsó világ), melyet egy hatalmas fa köt össze; ezen keresztül lehetséges az átjárás.
  • Eszközök, tárgyak:
    • Valóságos: Bútorok, szerszámok, ruhák, fegyverek stb..
    • Mesei (varázseszközök): Hétmérföldes csizma, varázsgyűrű, bocskor, ostor, köpönyeg, az élet vize. (Példák: arany szelence, gyűrű, ostor, köpönyeg, bocskor, síp, balta, kard).
  • Átváltozások: A szereplők időleges vagy végleges átalakulása (pl. ember kővé, ember állattá). (Példák: Tündérszép Ilona hollóvá változik, a ló aranyszőrű paripává).
  • Ismétlődő tettek, cselekedetek:
    • Valóságos: Születés, házasság, vándorút, halál, vadászat, párviadal stb..
    • Mesei: Próbatételek; csodálatos képességek, fegyverek, varázseszközök megszerzése; feltámadás stb..

Hangos összefoglaló hozzá: https://notebooklm.google.com/notebook/5a955d1c-386d-4d17-8dd5-bb1e9169dcde/audio